Tárlataink zárva vannak, ám munkánk nem nélkülözi a Látogatók figyelmét.

Április elején indítottuk be Virtuális Galériánkat az Ócsai Tájház Facebook oldalán. A játékos kedvű érdeklődők a világ több pontjáról küldték üzeneteiket egy-egy tárgyhoz vagy tárgycsoporthoz kapcsolódóan.
Célunk, hogy betekintést engedjünk gyűjteményünkbe a "bezártság" ellenére is, és ezekhez kapcsolódó feladatlapokkal segítsük az online oktatást is.
Munkánkat értékelhetik és segítik azzal is, ha megosztják ismerőseikkel kezdeményezésünket.

Mi lehet ez?

Erre a kérdésre már számos kreatív és valós válasz érkezett.

Számunkra az egyik legkedvesebb emlék az, amikor egy idősödő úr, szinte könnyes szemmel állt a gyűjteményi tárgy előtt és alig hallhatóan, elcsukló hangon mondta:

A Nagyapámmal együtt a határban dolgoztunk ezzel a jószággal.

Az emlékei előtörtek, leült a tornácon álló padra és mesélt. Megeredtek a szavai is a régi világról, a mezőn folyó munkáról és arról, hogy olyan jólesően azóta sem evett kenyeret, szalonnát, mint a nagyapjával, az egyetlen árnyékot adó kis fa tövében. Emlékei szinte kirajzolódtak a tájház falára, ahogy a nagy zivatarokról mesélt, és arról, hogy egy ízben a ló megbokrosodott, ő lesodródott és egész nyáron magán viselte az esés nyomait. 

...de Nagyapám azt mondta: "Lesz még több is gyerekem."
Hej, milyen igaza volt!
Azóta is egyik sérelem éri a másikat, csak azokat nem poros föld adja, hanem a sorsunk.

Ez a vesszőborona vagy tövisborona ma már a feledés homályába vesző használati tárgy. 
Magtakaró és talajporhanyító eszköz volt. Igásállatokkal hámfa segítségével vontatták rendszerint a vetés menetéhez igazodva. Nehezékül tuskót, kocsikereket, köveket tettek rá, vagy gyereket ültetnek rá.
A tájházunknál látható darab kökényvesszőből készült.

Juhok a mezőkön kedvekre legeltek,
A gazdák pediglen szántottak vetettek.

Tudáspróba

Kérdőív, amin letesztelhetik, hogy minden szavunkra figyelmesek voltak-e.
Tegye próbára figyelmét! Klikk! Mit tudtam meg a vesszőboronáról?

***

Kedves Vendégeink, Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzati járványügyi intézkedésekkel összhangban 2020. március 17-től az alábbi rendelkezések lépnek életbe:
· A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság valamennyi bemutatóhelye, szálláshelye, valamint erdei iskolája bezár.
· Előre meghirdetett programjaink, rendezvényeink elmaradnak.
· A szakvezetéses túrákra és környezeti nevelési foglalkozásra bejelentkezett csoportok részére a lefoglalt/megrendelt programok nem kerülnek megtartásra.
A rendelkezés visszavonásig érvényes. Az aktuális információkért kérjük kövessék Igazgatóságunk honlapját és Facebook oldalát.
Együttműködésüket és megértésüket köszönjük!
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A fenti intézkedések révén:

• A Tájház bezár minden látogató számára, a fennálló helyzet idejére további bejelentkezéseket nem tudunk fogadni. Az eddigi bejelentkezőknek sem tudunk semmilyen programot biztosítani.
• A Tájház épületeibe, udvarára és a Turjánházba szóló előzetes bérlések esetén (esküvői fotózás, filmezés, terembérlet) ezeket a területeket sem tudjuk rendelkezésre bocsátani.
• A meghirdetett garantált túrákat, és a külön bejelentkezőknek szervezett túrákat, valamint egyéb tájházi programjainkat nem tudjuk megtartani.
• A jegymsetrer.hu felületén előzetesen megváltott jegyek a 2020. évi túra időpontjához képest 12 hónapig, ugyanazon a bemutatóhelyen felhasználhatóak, akár más meghirdetett túrákra is.

Megértésüket köszönjük!

Tiltott Zóna - Harctéren a vadvilág

Ócsától nem messze, Táborfalva mellett található katonai terület zárt világa megannyi ritkaságot, kincset rejt. Elsőre talán meglepő, de de sok Magyarországon napjainkban ritka, védett fajokban gazdag területei az egykori zárt laktanyákhoz, katonai gyakorlóterületekhez kötődnek, hiszen a szigorú lezárás miatt gyakorlatilag senki nem háborgatta a területet, így a természet mindennapjai zavartalanul telhetnek. Ez a film is bizonyítja, hogy megannyi izgalmas, természeti értékekben gazdag terület található körülöttünk, amiről a hétköznapi ember még csak nem is tud!

A NatFilm Hungary nyilvánosan is elérhetővé tette YouTube csatornáján a Gödöllői Filmfesztiválon is díjazott filmjét!

Sok kérdés érkezik tanösvényeink látogathatóságáról.
Felhívjuk érdeklődőink szíves figyelmét, hogy a járványügyi helyzet miatt a Selyem-réti tanösvény és a tanösvény parkolója határozatlan ideig le lett zárva, a tanösvény nem látogatható! A Turján tanösvény fokozottan védett területen fekszik, önállóan ez továbbra sem látogatható, túravezetés igénylésére a veszélyhelyzet feloldásáig nincs lehetőség! Az Ócsai Tájvédelmi Körzet jelentős része fokozott védelem alatt áll, ezekre a területekre hatósági engedély nélkül belépni a jogszabályoknak megfelelően tilos, a szabályok megszegése szabálysértési eljárást vonhat maga után!A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, így az Ócsai Tájvédelmi körzetben is természetvédelmi őrszolgálat működik, az őrszolgálat pedig folyamatosan ellenőrzi a védett területekre vonatkozó jogszabályok betartását!

Reméljük mihamarabb visszatérhet az élet a régi kerékvágásba, és újra lehet a tanösvényeinket látogatni, és szervezhetünk meghirdetett túrákat, azonban addig is mindenkitől türelmet és megértést kérünk!

Rózsa, rózsa szép virágszál,
szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
meglocsollak, illatozzál!

Akár ezzel a verssel is készülhetnek a napokban a fiúcskák, apukák, férjek és kedvesek, hogy meglepjék majd a velük élő nőket húsvét hétfőn.
Ne szaladjunk ennyire előre!
Virágvasárnap elmúltval kezdetét veszi a nagyhét, amelyre a hagyományban különböző neveket használtak, mint "sanyarúhét”, „videshét”, azaz vízeshét, de emlegették csendeshétként is. Nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a sacrum triduum Paschale húsvéti szent háromnap - nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat - rendre követik egymást. Ezek a napok nem egyformán hangsúlyosak, de a hagyományosan élő ember számára még inkább a lelkiség napjait jelentették. A portákat, istállókat, és a szerszámokat eddigre nagy gonddal rendezte a gazda és a gazdasszony.
A húsos és zsíros ételek készítésére szolgáló edényeket alaposan kitisztították farsang után és nem is használták.
Főként tejterméket, száraz hüvelyeseket és leveseket fogyasztottak. Zöldségből, aszalt gyümölcsökből és hüvelyesekből álló, rántás és habarás nélküli, alig fűszerezett levesek voltak ezek, melyet általában kenyérrel tettek tartalmasabbá. 

• Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, a jó termés reményében ilyenkor valami zöldet, például spenótot fogyasztottak.
• Nagypéntek dologtiltó napnak is számított.
• Nagyszombat ugyan véget ér a negyvennapos böjt, a görög katolikus falvakban nagy szigorral éltek, így aznap nem is étkeztek. A konyhában ez a nap sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a húsvéti ételek előkészítésével telt.
• Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amiben kalács, tojás, bárányhús, sonka és bor volt. Ekkor sem volt szabad munkát végezni.
• Húsvéthétfő a locsolkodás napja, aminek alapja a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit. A sonka, kalács pedig az ünnepi teríték elengedhetetlen része volt.

Az Ócsai Tájház portáin évről-évre vártuk a családokat, hogy a természetese növényi festéssel készítsék el a leányok a díszes, színes tojásokat nálunk. Ezeket a Berzselés című korábbi cikkünkből is megismerhetik.
A böjt utolsó hetében nézzünk körül háztartásunkban, hogy mi az, amit fel tudunk használni, újra tudunk hasznosítani az ünnepvárás jegyében. Fontos meglátnunk azokat a pozitívumokat, amelyek most megerősítenek minket és kellemes húsvéti hangulatot eredményeznek. 

Önöknek ajánljuk: 

55 aranyos locsolóvers és húsvéti versike gyerekeknek

11 kreatív húsvéti ötlet gyerekekkel

Kreatív újrahasznosítás - ötletek húsvéti dekorációhoz -

Nálunk új cikksorozat indul a húsvét utáni napokban. Virtuális Galériába invitáljuk majd Önöket hétről-hétre. Tárgyainkról mesélünk részletesen és ezekhez az ismeretekhez kapcsolható feladatokkal a pedagógusok munkáját is igyekszünk támogatni. Itt várjuk vissza Önöket a személyes találkozás lehetőségéig!

***

Kedves Vendégeink, Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzati járványügyi intézkedésekkel összhangban 2020. november 22-től az alábbi rendelkezések lépnek életbe:
· A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság valamennyi bemutatóhelye, szálláshelye, valamint erdei iskolája bezár.
· Előre meghirdetett programjaink, rendezvényeink elmaradnak.
· A szakvezetéses túrákra és környezeti nevelési foglalkozásra bejelentkezett csoportok részére a lefoglalt/megrendelt programok nem kerülnek megtartásra.
A rendelkezés visszavonásig érvényes. Az aktuális információkért kérjük kövessék Igazgatóságunk honlapját és Facebook oldalát.
Együttműködésüket és megértésüket köszönjük!
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A fenti intézkedések révén:

• A Tájház bezár minden látogató számára, a fennálló helyzet idejére további bejelentkezéseket nem tudunk fogadni. Az eddigi bejelentkezőknek sem tudunk semmilyen programot biztosítani.
• A Tájház épületeibe, udvarára és a Turjánházba szóló előzetes bérlések esetén (esküvői fotózás, filmezés, terembérlet) ezeket a területeket sem tudjuk rendelkezésre bocsátani.
• A meghirdetett garantált túrákat, és a külön bejelentkezőknek szervezett túrákat, valamint egyéb tájházi programjainkat nem tudjuk megtartani.
• A jegymsetrer.hu felületén előzetesen megváltott jegyek a 2020. évi túra időpontjához képest 12 hónapig, ugyanazon a bemutatóhelyen felhasználhatóak, akár más meghirdetett túrákra is.

Megértésüket köszönjük!

A tavasz beköszöntével megelevenedik az élet a kertben, énekelnek a cinegék, rigók, csiripelnek a verebek, mindez pedig a költési időszak közeledtének a jele. A madarakért nem csak télen tehetünk az etetéssel, hanem számos gyakori, kerti madárnak otthont is biztosíthatunk. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy odúkat helyezünk ki a fákra, vagy az épületek oldalára. Mostani cikkünkben kicsit elmerülhetünk az odúk világában, megtudhatjuk, mely fajok használják az egyes odútípusokat, és hasznos tippeket hozunk az otthoni odúzáshoz.

(Fotó: Internet)

A WWF mozgalma 2007-ben Ausztráliából indult, a következő évben pedig máris nemzetközi szintűvé vált a Föld Órája. A program célja, hogy március utolsó szombatján látványosan tegyünk valamit a környezetünkért a fenntarthatóság nevében, és ezáltal felhívjuk a témára a társadalom figyelmét is. Ismert, hogy napjainkban az energiahasználat óriási sebet ejt a bolygónkon, egyrészt az energia előállításához szükséges nyersanyag kitermelése, majd az energia előállítása révén. Ezen folyamatok alatt rengeteg káros anyag kerül a levegőbe, valamint rengeteg egyéb, a környezetre káros hulladék keletkezik melléktermékként. Ezek pedig olyan, hosszútávú globális problémákat okoznak, mint a klímaváltozás, vagy a vizek elszennyeződése, ami a természet pusztulásához, fajok kihalásához, az emberi egészség romlásához vezet. Mindezen folyamatoknak a mozgatórugója nem csak a hatalmas ipari létesítmények lehetnek, hanem mi magunk is, egyszerű, hétköznapi emberek. A mi igényeink és szükségleteink, alkalomadtán figyelmetlenségeink is hozzájárulnak ezekhez a folyamatokhoz. Sokszor apróságnak tűnhet egy felkapcsolva hagyott villany, háttérben zajongó televízió, miközben senki sem nézi, vagy egy egyszerű hangulatvilágítás az udvarunkon.

A Föld Órája mozgalom célja, hogy szombat este egy órán keresztül kapcsoljunk le mindent, amire tényleg nincs szükségünk. Számos intézmény dönt úgy, hogy erre az egy órára lekapcsolja a díszkivilágításokat, a figyelemfelkeltő neonfényeket és hasonlókat. Sok kicsi-sokra megy alapon, már ezzel is nyerhetünk, ha csak egy órára megáll az élet.

Az Eiffel-torony díszkivilágítását is lekapcsolják

Sajnos nehéz időszakon megy most keresztül mindenki, de talán pont most, ezért is érdemes lehet megállnia mindenkinek, aki megteheti, és csak egyszerűen a nyitott ablak mellett megállni, mindenféle villogó kütyü nélkül pihenni egy kicsit, és magunkba szívni a csendet és a nyugalmat.

Ha tehetjük március 28-án este 20:30 – 21:30 között kapcsoljuk le a világításokat, kapcsoljuk ki a számítógépet, TV-t, zenelejátszót, telefont és minden hasonló dolgot. A mai digitális világban, már szinte fel sem fogjuk, hogy ezek az eszközök folyamatos inger alatt tartanak minket, próbáljuk ki legalább egy óra erejéig milyen a világ mindezek nélkül.

A kezdeményezés célja persze nem csak az, hogy egy órán keresztül ne használjunk áramot, hanem hogy a mindennapjainkba is beépüljenek azok a szokások, amik a kisebb energia fogyasztáshoz, ezáltal kisebb ökológiai lábnyomhoz vezet.

Egy átlagos európai éjszaka az űrből nézve

November óta folyamatosan feltöltve várja a Tájház etetője az éhes környékbeli madárkákat! Noha már papíron tavasz van, a mostani hirtelen lehűlés és havazás is bizonyítja, hogy érdemes még egy kicsit üzemeltetni az etetőket amíg tényleg, végérvényesen meg nem érkezik a fagymentes jó idő. A tél folyamán idén először több programot is kapcsoltunk a madáretetőnkhöz, melyekben mi is bátorítottuk a látogatóinkat, hogy gondoskodjunk télen is a kerti madarakról. Előadásokban betekintettünk a téli madáretetés fortélyaiba, közösen készítettünk madárkalácsot, és madárgyűrűzési bemutatók során ismerkedtünk meg az etetőre járó madarakkal.

A következőkben az etetős madárgyűrűzéseinkről olvashatnak egy rövid összefoglalót:

A héten visszaérkezett az egyetlen Ócsán fészkelő gólyapár első tajga! Bízunk benne, hogy hamarosan a párja is megérkezik, és idén is költésbe kezdhetnek.

Foto: Kormos Rebeka

A fehér gólya gyakori madarunk, jól alkalmazkodott az emberi településekhez, gyakran látni útszéli villanyoszlopokon fészkelni őket. A közelségüknek köszönhetően nekünk is lehetőségünk van figyelemmel követni egy-egy gólyacsalád életét, a vonulásból való megérkezéstől kezdve, a költésen és fiókanevelésen keresztül egészen az elvonulásukig. Ha madárvonulásról beszélünk, szinte mindig a fehér gólya jut az eszünkbe, és már az óvodás kisgyerekek is tudják, hogy télre Afrikába költöznek.

A továbbiakban szeretnénk kicsit jobban bemutatni ezt a szívünkhöz oly közelálló madárfajt:

Kedves Látogatóink, Tisztelt Partnereink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzati járványügyi intézkedésekkel összhangban 2020. március 17-től az alábbi rendelkezések lépnek életbe:

· A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság valamennyi bemutatóhelye, szálláshelye, valamint erdei iskolája bezár.
· Előre meghirdetett programjaink, rendezvényeink elmaradnak.
· A szakvezetéses túrákra és környezeti nevelési foglalkozásra bejelentkezett csoportok részére a lefoglalt/megrendelt programok nem kerülnek megtartásra.

Márciusban idén is útnak indul egyik legnépszerűbb túránk! 2020.Március 14-én és 21-én gumicsizmában behatolunk a láperdők rejtett, kalandos világába. Még akadnak szabad helyek mindkét időpontra, melyekre a mai naptól előzetes jegyvásárlás nélkül is lehet jelentkezni az alábbi űrlapokon történő regisztrációval.

A túra nehéz túrának számít, kérjük megfelelő fizikai erőnlét mellett jelentkezzenek! Magas szárú gumicsizma megléte kötelező! Részvétel csak 12 éves kor felett!

Regisztráció:
2020.Március 14: https://forms.gle/Uodn3aHGPU7c7Bry6
2020.Március 21: https://forms.gle/Xezy7yKHFoEY7wK19

Részvételi díj: teljes árú: 1600 Ft/fő, kedvezményes: 900 Ft/fő

Találkozás: 10:00 Ócsai Tájház (Ócsa, Dr. Békési P. A. 4-6; GPS: 47.289328, 19.226757)
Túra hossza, időtartama: 3-4 km; 3-4 óra
Túra nehézsége: Nehéz túra
Információ: Berecz Tibor (06-70-504-2382; bereczt@dinpi.hu)

ÉLJEN VENDÉGSZERETETÜNKKEL ÉS LÁTOGASSON EL HOZZÁNK!

MEGELEVENEDŐ HAGYOMÁNY
 

2020-ban nyitva tartás március 1. - november 30. között:

Egyéni látogatók részére:
péntektől-vasárnapig, 10.00-16.00.
Csoportok részére:
keddtől-csütörtökig, 9.00-14.00.
Bejelentkezés a tájházba és a programokra: Kormos Rebeka, +36 30 494 3368, ocsaitajhaz@dinpi.hu.
Bejelentkezés a túrákra: Berecz Tibor, +36 70 504 2382, bereczt@dinpi.hu.
Cím: 2356 Ócsa, Dr. Békési u. 4-6., 
Megközelíthető: vonattal a Nyugati pályaudvarról, busszal a Népligeti buszpályaudvarról (Ócsa, Városháza megálló), autóval az 5-ös útról vagy az M5-ös autópályáról.
Weboldal / Ócsai Tájház
Facebook / Ócsai Tájház
Instagram / Ócsai Tájház