Hajdan nagy tisztessége volt a katonaviselt embernek.

...szoktuk kezdeni tárlatvezetésünket a Népviseleti babamúzeumban a hozzánk látogató gyerekeknek számára.
Az idei évben (2022) ez a kiállításunk átmenetileg a felújítás miatt nem elérhető, így itt a közösségi média felületein szeretnénk megszólítani és megmozgatni a kisiskolásokat az 1848-49-es eseményekhez és a március 15. ünnepnaphoz kapcsolódóan.

Valós és mesés alakok

Ócsai vonatkozásban ajánljuk az Aki huszár akar lenni című cikkünket, amelyben kordokumentummal is alátámasztott kutatási eredményekről számoltunk be korábban. 
A népmeséinkben a katona alakja gyakran humorral fűszerezett, fordulatos történetekben kerül elő. Általában leleményes, ügyes személyként olvashatunk róluk, de előfordul, hogy duhaj, nagy természetűnek ismerjük meg. A mesemondás hagyományában is szerepe volt a katonaság ideje alatt mondott meséknek.

Számtalan megfigyelés igazolja, hogy a magyar katona szeretett mesélni. ...nehéz menetelés, fárasztó gyakorlatok, idegtépő várakozások, pokoli csaták idején egy-egy jóízű mesélő, egyszerű legény...tartotta a lelket pajtásaiban mesemondásával.

írja Dömötör Sándor Az obsitos katona című mesegyűjteményének előszavában, amely 1944-ben jelent meg.
A háborúból hazatérők is mesei formát választottak élményeik feldolgozáshoz.

A katona hazajött a sok nyomorúságból, vett egy nagy levegőt és mókázni kezdett. A rajta esett nagy szörnyűséget mókával ütötte agyon. Nagyotmondó mesékre, plautuszi katonatörténetekre bukkantunk a Kárpát-medencében. Legtöbbjük arról szól, hogy amerre a magyar katona járt, milyen hatalmas dolgokat látni. Ma is élnek még olyanok, akik a háborúról és a hadifogságról figurásan mesélnek: balsorsnak, bánatnak így öltenek nyelvet.

(Berecz András)

Krisztus a csárdában

Krisztus urunk Szent Péterrel egyszer az Alföldön vándorolt, s este betértek egy útszéli csárdába. Ott megvacsoráztak, ettek, amit ettek, aztán lefeküdtek a földre. Krisztus urunk feküdt a fal felől, Szent Péter meg kívül. Még jóformán el sem szenderültek, huszárok jöttek a csárdába, húzatni kezdték a cigánnyal, táncra kerekedtek, s széles jókedvükben nagyokat rúgtak Szent Péteren. Gondolta magában Péter, ez így nem jól van, majd én fekszem a fal felől. S mikor látta, hogy Jézus szép csöndesen alszik, elhúzta a fal mellől, s a helyére feküdt. A huszárok ebből nem láttak semmit, hanem mikor Szent Péter éppen behunyta a szemét, azt mondja az egyik huszár: - Hé, fiúk, ezt az embert, amelyik kívül fekszik, eleget rugdostuk, rugdossuk most a másikat. Na hiszen, nem kellett biztatás, rugdosták a huszárok Szent Pétert reggelig, Krisztus urunk pedig aludt szépen, csendesen...
Forrás: Benedek Elek, Magyar mese- és mondavilág 2. kötet.

- Ez igen - mondja az unoka. - Ezért biztosan kitüntetést kaptál.

- Nem, mert akkor én szakácsként szolgáltam.
Forrás: arcanum.hu

Az egyszeri asszony, meg az ördög

Egyszer volt egy asszony, de az a világon mindent visszájára cselekedett.
Egyszer mondja az ura, hogy hozza ki korábban az ebédet a szántóba. Õ bizony csak azért is legkésőbbre vitte. Máskor azt mondta, hogy vigyen jobb ételeket, de ő annál rosszabbakat vitt. Egyszer az ura másképpen kezdi. Azt mondja neki:
- No, te feleség, nehogy az ételt hamar kihozd, nehogy töltött tyúkot, palacsintát hozz, mert szántónak nem való.
Az asszony bizony csak azért is a leghamarább kivitte az ételt, mégpedig töltött tyúkot, palacsintát.
Másnap nekiáll az ura, és ás egy mély gödröt a szántóföld végében. Hát egyszer az ebéddel jön a felesége. Leülnek a gödör mellé enni. Azt mondja az ember az asszonynak:
- Hé, feleség, nehogy közel menj a gödörhöz, mert beleesel.
De bizony az asszony azért is közelebb ment.
- Vigyázz, feleség, ne essél bele a gödörbe!
De az asszony csak azért is beleesett.
Az ember bizony otthagyta, elment haza. Az asszony eleget akart kijönni, de nem tudott. Egyszer azt mondja magában:
- Bárcsak valaki, az ördög innen kivinne!
Hát ott terem az ördög, s azt mondja neki:
- No, azért jöttem, hogy kivigyelek. Ülj fel a hátamra! Az asszony bizony felült, az ördög kiviszi. Azt mondja neki:
- No, most már szállj le!
Azt mondja az asszony:
- Én bizony nem!
Azt mondja az ördög:
- No, várj csak, majd leszállasz te mindjárt! - ahajt nyargalni kezd vele az ördög. Egyik hegyről le, a másikra fel. De csak elfáradt, s a menyecske mégsem szállott le.
Azt mondja neki az ördög:
- Szállj le a hátamról!
Az asszony azt mondja:
- Én bizony nem!
Megint nyargal vele az ördög, amíg jól elfárad, megint azt mondja:
- Asszony, szállj le már a hátamról!
Az asszony azt mondja:
- Én bizony nem! Megbúsulja magát az ördög, hogy most már mit csináljon.
Egyszer látja, hogy jön egy huszár, azt mondja neki:
- Hej, huszár uram, ha ezt az asszonyt lehajtja a hátamról, én kendet királlyá teszem.
A huszár leszáll a lováról, kihúzza a kardját, nekimegy az asszonynak, hogy mindjárt kettévágja, ha le nem száll. De az asszony azt mondja:
- Én bizony nem.
A katona hadar feléje a karddal, azt mondja neki nagy mérgesen:
- Asszony, szállj le az ördög hátáról, mert ha nem, elvégzem az életedet.
De az asszony csak azt mondja:
- Én bizony nem!
Azt mondja a katona:
- Na, ha nem, hát ülj ott az ördögbe!
Erre azt mondja az asszony:
- Én bizony nem ülök! - avval leszökött, az ördög pedig úgy elfutott, mint a szél.
Másnap megy a katona hazafelé. Az ördög már várta egy híd alatt, hogy tegye meg királynak. Hát egyszer látja, messze-messze, hogy jön a katona.
Az ördög kikukucskál a híd alól, odakiált neki:
- Hej, katona uram, nem jön-e az asszony?
Visszakiált a katona:
- Nem jön, ne félj semmit!
Odaérkezik a katona, kibújik az ördög a híd alól, azt mondja neki:
- No, én téged királlyá teszlek, csak menj el a király leányához; amíg te odamész, én addig elfoglalom. Mindenkinek odaígérik a királykisasszonyt, csakhogy engem ki tudjon hajtani belőle, de senki rajtad kívül ki nem tud hajtani. Te csak mondjad: "Bújj ki, ördög!" - egyszeribe kibújok, s elfoglalok egy más királyleányt. De nehogy te onnét is kihajts, mert akkor belédbújok, s örökre benned maradok.
Elmegy a katona a városba, hát mindenfele híre van, hogy az ördög elfoglalta a király leányát. Aki ki tudná űzni, annak adná a király leányát, fele királyságát, holta után pedig az egészet. Megörül neki a katona, elmegy, bejelenti magát, hogy ő ki tudja űzni.
Azt mondja az ördögnek:
- Bújj ki, ördög!
Az ördög egybe kibújik, a katona pedig elveszi feleségül a király leányát, s király lesz. Hát egyszer jön az újság, hogy az ördög egy másik királyleányt foglalt el. Hívatják oda is a volt katonát, de neki nem volt kedve, hogy elmenjen, mert emlékezett rá, mit hagyott meg az ördög. Mégis, hogy sok kincset, drágaságot ígértek neki, csak elment.
Azt mondja az ördögnek:
- Ördög, bújj ki onnét!
Az ördög egyszeribe kibújik, s megindul, hogy bújjék a volt katonába, de a katona nekitoppant, s azt mondja:
- Hallod-e, ördög, jön az asszony!
Az ördög úgy elfutott ijedtében, hogy a lába sem érte a földet, máig is fut, ha eddig meg nem állt.
Forrás: Kriza János, Az álomlátó fiú.

A meséket mondani és hallgatni öröm!

 

Családosan a huszárok, obsitosok és katonák nyomában

2022. március 14-én 10.00-15.00 között kiemelt családi programmal készülünk az Ócsai Tájháznál.

Foglalkozásvezetőink és tárlatveztőink a huszárokról, obsitosokról mesélnek és a hajdan büszke katonák világába kalauzolják a kicsiket és nagyokat.
A mesélők tanulságos népmeséket és anekdotákat mondanak tréfákkal fűszerezetten.
Az 1800-as évek világát idézik a huszár tarsolyok és kisasszony párták amelyeket a gyerekekkel készítünk el.
Regisztrációjukkal biztosíthatják helyeiket és segítik az előkészületi munkánkat!
Klikk a linkre!
https://forms.gle/CKytZyNKjRLQzxpF6
Belépőjegy a programnapra:
teljes árú jegy: 1.900 Ft/fő,
kedvezményes: 1.350 Ft/fő,
(családok, diákok és nyugdíjasok részére),
csoportos (10 fő fölött): 1.200 Ft/fő,
ócsai lakosoknak: 900 Ft/fő.

Cím: Ócsa, Dr. Békési P.A. u. 4-6.
Nyitvatartás:
Péntektől-vasárnapig és ünnepnapokon: 10.00-16.00-ig.
Információ: ocsaitajhaz@dinpi.hu, +36 30 494 3368

Mindenkit szeretettel várunk!

ÉLJEN VENDÉGSZERETETÜNKKEL ÉS LÁTOGASSON EL HOZZÁNK!

MEGELEVENEDŐ HAGYOMÁNY
 

2022-ben nyitva tartunk március 4. - november 27.:

Egyéni látogatók részére:
péntektől-vasárnapig, 10.00-16.00.
Csoportok részére:
keddtől-csütörtökig, 9.00-14.00.
Bejelentkezés a tájházba és a programokra: Kormos Rebeka, +36 30 494 3368, ocsaitajhaz@dinpi.hu.
Bejelentkezés a túrákra: Berecz Tibor, +36 70 504 2382, bereczt@dinpi.hu.
Cím: 2356 Ócsa, Dr. Békési u. 4-6., 
Megközelíthető: vonattal a Nyugati pályaudvarról, busszal a Népligeti buszpályaudvarról (Ócsa, Városháza megálló), autóval az 5-ös útról vagy az M5-ös autópályáról.
Weboldal / Ócsai Tájház
Facebook / Ócsai Tájház
Instagram / Ócsai Tájház