A római katolikus ház tisztaszobájának hangsúlyos része a szentsarok.

A sarkos berendezésmód szabályainak megfelelően elrendezett parasztszobák legfőbb tiszteletben tartott része, eredetileg csakis a szertartásos cselekmények, jelentős családi események (pl. leánykérés), ünnepi étkezések részére volt fenntartva. A néprajzi szakirodalomban elterjedt további neve: kultikus tér; a parasztságnál használatos nevei: asztalsarok, asztalszög, első zug, első hely, övősarok. 

A szentsarokban kapott állandó helyet a magas és viszonylag nagy méretű étkező asztal. A fal menti padon, ritkábban széken, karosszéken volt a házigazda helye, a megbecsült vendégé és általában a férfiaké, ám hívatlanul, különösen idegennek nem illett odalépni. A szentsarokhoz számos hiedelem kötődik, pl. a szentsarokba nem üt a villám, ide kell rejtőzni zivatar idején.  A szentsarok, általában a lakóhelyiségnek a tüzelőberendezéssel ellentett szegletében.

A sarokpad fölött kapnak helyet a szent képek. Ide helyezik el a szent képeket. Amennyiben van, akkor a Mária-ház a sarokpad szegletébe kerül beépítésre. 

A szentelt víz tartó, a szoba ajtó bal oldali falán helyezkedett el és a paraszti életben eleinte cserépből, ónból, majd később üvegből készült. Falra akasztható lapja alsó részéhez félgömb vagy kehely alakú, csúcsban végződő víztartó tartozik. Lapja font átlyukasztott, felülete általában domborműves díszítésű. 

Fontos kelléke a mindennapi imádságnak a rózsafüzér, vagy olvasó, szentolvasó. Ez egy segédeszköz, mely az imádságok számolására és tagolására szolgál. A hagyomány szerint mai nevét onnan kapta, hogy az első rózsafüzéreket Szt Domonkos összepréselt rózsaszirmokból (a Szűzanya számára rózsakoszorúnak) készítette. A mai legismertebb formájában fából, gyöngyházból, fémből stb. készített „szemek” füzére, kezdetén kereszttel. 

Az ún. kis szemekre Üdvözlégy, a kis szemeket elválasztó nagy (öreg) szemekre Miatyánk, Dicsőség és az Ó Jézusom kezdetű fohász mondandó. A kis rózsafüzér 5 tizedből (50 szem), a nagy (teljes rózsfüzér) 15 tizedből (150 szem) áll.

Amennyiben a nevét a növényszimbolikára vezetjük vissza, akkor a rózsa a virágok királynőjeként juthat eszünkbe, a fény hordozója, a keresztény szimbolikában ezért Mária virága. A koszorú pedig az örök élet és a végtelen szimbóluma. 

Tartsanak Velünk 2025.február 11.-én , a 10.00órakor kezdődő házszentelés programunkon!

Forrás: arcanum.hu, domonkosok.hu, lexikon.katolikus.hu, 

Képek: arcanum.hu, Peer Réka