Országunkban rengeteg mesés szépségű és érdekes tulajdonságokkal rendelkező növény- és állatfaj érzi otthon magát. Néhányuknak megadatik az a megtiszteltetés, hogy egy évre reflektorfénybe kerüljenek és egy-egy rendszertani csoporton belül ők viselhetik az „Év faja” címet. Lássuk, hogy idén kik lettek a szerencsések, és mivel érdemelték ki a kitüntetést!

Az év fajai program sok évtizedes hagyományra tekint vissza, különböző természetvédelemmel foglalkozó szakmai szervezetek választják ki (időnként a társadalmat is bevonva, internetes szavazások által) azokat a fajokat, melyeknek a bemutatása idén nagyobb hangsúlyt fog kapni. A program célja, egyrészről, hogy a társadalommal jobban megismertessék ezeket a jószágokat, az év során több programsorozat, és bemutatóanyag készül erre a célra.  További fontos hangsúlyt kap ezeknek a fajoknak a természetvédelemben betöltött szerepe, hiszen néhányuk egyenesen ritkaságszámba megy, az emberi tevékenység hatására állományuk visszaszorulóban van, és ha nem vigyázunk rájuk és az élőhelyükre, hamarosan örökre búcsút kell mondanunk nekik.

Az Év Madara - Vándorsólyom

Erre a ragadozó madárra egy különleges évforduló miatt esett a választás. A faj világszinten elterjedt, az Antarktiszt leszámítva, minden kontinensen megfigyelték már. Magyarországon csak kis számban fészkel, azonban 1964 – 1997 között egyetlen pár sem költött hazánkban.  A világállomány a 60-as években összeomlott, a nagy mennyiségben használt (és napjainkra már betiltott) növényvédő szerek használata miatt. A vegyszerek valamint maradványaik felhalmozódtak a zsákmányállatokban, így a táplálékláncon keresztül elérték a ragadozó szervezeteket. A vándorsólyom újbóli fészkelését 1997-ben regisztrálták először, azóta folyamatosan növekszik az állománya az országban. Az újbóli megtelepedés 20. évfordulója alkalmából idén a vándorsólyom lett az Év Madara.

Fotó: www.tiszatoelovilaga.hu

Az Év Rovara – Óriás szitakötő

Az óriás jelzőt hatalmas szárnyfesztávolságával érdemelte ki, és 10 cm-es fesztávja a legnagyobb a magyarországi szitakötőfajok között. A földtörténelem során éltek ennél jóval méretesebb fajok melyek szárnyfesztávolsága a fél métert is elérte. Az ilyen hatalmas szitakötők ma már nem tudnának életben maradni a levegő mai, az évmilliókkal ezelőttihez képest alacsonyabb oxigénkoncentrációja miatt. Az óriás szitakötő nem csak méretével, hanem látványos kék és zöldes színezetével is könnyen megragadja a tekintetet. Keresgélnünk sem kell sokat, általánosan elterjed faj, a gazdag növényzettel rendelkező állóvizeknél gyakran megtalálható – köztük az Ócsai Tájvédelmi Körzetben is. Lárvális fejlődése vízben történik és kb. egy évet vesz igénybe, majd május környékén nagy számban kelnek ki az imágók.

Fotó: www.izeltlabuak.hu

Az Év Vadvirága – Kornistárnics

Nagy örömmel értesültünk róla itt az Ócsai Tájvédelmi Körzetben, hogy a nálunk is megtalálható kornistárnics lett az Év Vadvirága. A növény elterjedése nagynak mondható, Európától egészen Szibériáig terjed, de növény által igényelt élőhelytípusok tekintetében már kevésbé szerencsés a helyzet. A kornistárnics a kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő, azonban az ilyen típusú területek száma az elmúlt időszakban jelentősen visszaszorult az élőhelyek kiszáradása, átalakulása miatt, ezekben a folyamatokban pedig az embernek is hatalmas szerepe volt. A koristárnics hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 10 000 Ft.

A kornistárnics megtekintésére Tájvédelmi Körzetünkben augusztus 25-én szakvezetett túra indul, ahol Önök is megtekinthetik az Év Vadvirágát. További információk a túráról ide kattintva olvashatók.

Fotó: Berecz Tibor

Az Év Emlőse – Földikutya

Az Év Emlőse talán az év legcukibb állata címre is esélyesként pályázhatna, mégis egy kevésbé ismert fajról van szó. A földikutya teljes életét a föld alatt éli le, csak szélsőséges esetekben merészkedik ki a felszínre. Életmódja miatt még hagyományos értelemben vett szeme sincs. A faj kimondottan ritka, fokozott védelem alatt áll, eszmei értéke 1 000 000 Ft. Az állományok kis mérete, sérülékenysége miatt, ha nem figyelünk oda rájuk, végleg kipusztulhatnak. A tavalyi év szenzációja volt, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén, Albertirsán fedeztek fel egy új állományt ebből a veszélyeztetett fajból.

Fotó: Bérces Sándor - Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Az Év Hüllője - Elevenszülő gyík

Több furcsaság is jellemző erre a gyíkra, az egyik, hogy inkább a hűvös nedves élőhelyeket kedveli, ezért itt az Ócsai Tájvédelmi Körzet lápterületein is jól érzi magát. A másik érdekessége a nevéből is adódó elevenszülés, bár szigorúan véve a szaporodási módja az úgynevezett „eleventojás” (ovovivipária). Az embriók az anyaállatban egy hártyaszerű burokban fejlődnek, hasonlóan, mint egy tojásban, azonban meszes héjról itt nem beszélhetünk. A kicsinyek ebben a burokban jönnek a világra, melyből azon nyomban ki is kelnek. Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védelmet élvez, az elevenszülő gyík fokozottan védett!

Fotó: www.elovilag.turaoldal.hu

Az Év Hala – Balin

Egész Európában megtalálható, hazánkban is őshonos hal. Főként a nagy folyóvizekben él, nyíltvízi ragadozó, magányosan, vagy néhány egyedből álló csoportokban mozog. Az ikrákból kikelve először plankton szervezeteket, később alacsonyrendű rákokat, vízbe eső rovarokat eszik, később a fő tápláléka a küsz lesz az egyéb apró halfajok mellett. Horgászok által is kedvelt halfaj, az abszolút rekordpéldány hazánkban egy 10,54 kg-os balin volt.

Fotó: www.horgasz.hu

Az Év Fája – Virágos kőris

A fafaj nevét onnan kapta, hogy a magyar kőristől eltérően, a virágos kőris virágainak szirmai is vannak. Virágai a lombfakadás után, április–júniusban nyílnak és rovarok porozzák be.  Leginkább a dolomitos, illetve mészköves területeket kedveli, gyakran találkozhatunk vele száraz-félszáraz termőhelyeken, erdőszéleken, irtásokon, az erdőkben pedig főleg a molyhos-, a kocsánytalan és a csertölggyel együtt nő. Dél-Európa városaiban kedvelt díszfa, mivel a szárazságot és a légszennyezést is jól tűri.

Fotó: www.novenyalbum.hu

Az Év Gombája - Süngomba

Ez a különleges megjelenésű gombafaj ősszel a háborítatlan, üde bükk- és tölgyerdőkben terem, Európa szinten is egy ritka fajnak számít. Ennek oka, a holt faanyagban gazdag öreg erdők számának és kiterjedésének csökkenése, nem véletlenül helyezték természetvédelmi oltalom alá ezt a gombát. További veszélyeztető tényező, hogy a védelem ellenére sajnos illegálisan gyűjtik, ehetősége és gyógyhatása miatt.

Fotó: www.fehervarigombaszklub.eoldal.hu

A következő hetekben az Ócsai Tájvédelmi Körzetben is megtalálható fajokról részletesebb cikkeket is olvashatnak, ha pedig az év folyamán ellátogatnak a Tájvédelmi Körzet tanösvényeire és programjaira, némi szerencsével Önök is találkozhatnak ezekkel a különlegességekkel.

Túráink 2018.-ban:

Március 17. és 24., szombat 10:00-14:00
VÍZ VILÁGNAPJA – Gumicsizmás túra a lápi ember nyomában
Túra nehézsége: nehéz túra 

Május 12. és 26., szombat 9:00-13:30
FŰBEN-FÁBAN – Gyógynövényismereti túra
Túra nehézsége: könnyű séta

Május 19., szombat 9:00-13:00
LEPKÉK, ORCHIDEÁK – Túra a lápréten
Túra nehézsége: könnyű séta

Június 23., szombat 20:00-22:00
SZENT IVÁN ÉJ – Éjszakai túra
Túra nehézsége: könnyű séta 

Augusztus 18. és szeptember 1., szombat 9:00-13:30
FŰBEN-FÁBAN – Gyógynövényismereti túra
Túra nehézsége: könnyű séta

Augusztus 25., szombat 9:00-13:00
NYÁR VÉGI VIRÁGOK – Lápréti túra
Túra nehézsége: közepesen nehéz túra

Szeptember 30., vasárnap 10:00-15:00
MESEÖSVÉNY – Családi kaland a Népmese Napján
Túra nehézsége: gyerekek számára is könnyű séta 

MESEÖSVÉNY csoportoknak – kalandozás a Tájházban és a réteken
Természet- és honismeret népmesei keretekben. 1 órás környezeti nevelési program 6-10 éves gyerekek óvodai és kisiskolás csoportjainak. Időszakosan, előjelentkezés mellett kérhető program: április 10., 11., szeptember 25., 26., 27. és 28. napokon, 9:00, 9:30, 11:30,12:00-kor. A programok 25-30 fő min. létszám mellett indulnak!
Túra nehézsége: gyerekek számára is könnyű séta 

ÉLJEN VENDÉGSZERETETÜNKKEL ÉS LÁTOGASSON EL HOZZÁNK!

MEGELEVENEDŐ HAGYOMÁNY

2020-ban nyitva tartás március 1. - november 30. között:

Egyéni látogatók részére:
péntektől-vasárnapig, 10.00-16.00.
Csoportok részére:
keddtől-csütörtökig, 9.00-14.00.
Bejelentkezés a tájházba és a programokra: Kormos Rebeka, +36 30 494 3368, ocsaitajhaz@dinpi.hu.
Bejelentkezés a túrákra: Berecz Tibor, +36 70 504 2382, bereczt@dinpi.hu.
Cím: 2356 Ócsa, Dr. Békési u. 4-6., 
Megközelíthető: vonattal a Nyugati pályaudvarról, busszal a Népligeti buszpályaudvarról (Ócsa, Városháza megálló), autóval az 5-ös útról vagy az M5-ös autópályáról.
Weboldal / Ócsai Tájház
Facebook / Ócsai Tájház
Instagram / Ócsai Tájház