November 11. Márton napja
Szent Márton Magyarországon született, később külföldön élt. Apja parancsára katonának kellett mennie. Katona évei alatt szent életet élt. Egyszer lován ülve tartott egy város felé, s az úton egy félmeztelen koldussal találkozott. Leszállt lováról, köpönyegét kardjával kettéhasította, s az egyik felét a koldusra terítette. Éjszaka Jézust látta fél köpenyével beterítve. Ez után megkeresztelkedett, két év múlva ott hagyta a katonaságot. Jóistennek szentelte magát. Püspökké akarták őt választani, de meg akart maradni szerzetesenek. Erőszakkal el akarták vinni, s ő egy libaólban bújt el, de gágogásukkal elárulták. Az emberek megtalálták és püspökké választották. Innen ered, hogy libasültet eszünk és bort iszunk.
Ez a nap a gazdasági év zárónapja. Legkésőbb ezen a napon hajtották be a jószágokat az istállóba, téli szállásra. Pásztorok megkapták az éves bérüket. Márton a jószágok védőszentje.
Ezen a napon a gazdasszony rétest sütött , hogy Szent Márton köpönyegét kinyújtsa: hóköpennyel terítse be Márton az őszi vetést, hogy a következő évben bő termés legyen.
E napon kezdődött a tollfosztás.
Ekkor kezdenek szőni, fonni, hímezni is.
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél-, ha barnán, kemény tél várható."
Forrás: Czárán Eszter, Világnak Virága
Fényképek: Fortepan
